Ha a bootleg szó elokerul egy beszélgetés folyamán, a legtobb esetben egy recsegos, rossz minoségu felvételre asszociál az átlagos zenehallgató. De nem minden esetben van ez így!
Vegyuk szemugyre a lehetséges forrásokat kicsit kozelebbrol.
- FM/AM rádió felvétel. Ezek általában kiváló minoséget hoznak, fugg a felvétel korától és a sugárzás minoségétol. Legálisan terjesztheto (természetesen anyagiak kizárásával), úgy is felfogható mint egyfajta ajándék az egyuttestol a rajongóknak.
- Pre-FM rádió. Ez a mesterszalag (vagy mestervinyl) amirol a rádió kozvetlenul sugárzott. Meglepoen sok ilyen maradt fent foleg a 50-es évektol a 90-es évek kozepéig. Sok rajongói csoport próbálja ezeket megszerezni, stúdióban vagy amator módon kitisztítani és ilyen formában terjeszteni az erre specializált torrent oldalakon. Napjainkban a legnépszerubb bootleg audió forma.
- Soundboard (keveropult). Tobb forrásból is johet egy ilyen; leggyakrabban az eloadó számára készul egy hivatalos koncertlemez felvétele elott, esetleg promóciós célokat szolgál és kiszivárog. Néha a rajongók is valamilyen úton-módon fel tudnak venni egy ilyet, egy baráti kapcsolaton vagy egy pénzéhes hangmérnokon keresztul.
- ALD (monitor) Ez már egy kicsit trukkosebb módszer és technikai tudást is igényel. A keveropultból a színpadon lévo monitorba egy kábel vezet, errol lopják le a jelet. Eros, de koncentrált mono jelet kapnak, ugyanis az adott hangszeres/vokalistának a legtobb esetben arra van szuksége hogy saját magát hallja vissza. Ha a rossz kábelt vágják meg, akkor elképzelheto hogy Beth Gibbons helyett az egyik szintit veszik fel a Portisheadbol (német cserepartnerem így járt tavaly).
- OAM (open-air microphone) a hangfalakra irányított mikrofon. Ezeket általában fillereknek használják a keveropultos hang mellé hivatalos koncertfelvétel esetén, bár 10 évnél fiatalabbal nemigen találkoztam. Inkább a 70-es, 80-as években volt divat.
- BS Mic (back-stage mirophone) a színpad mogott/alatt/felett elhelyezett mikrofonpár, sztereó felvétel. A szerepe annyi volt, hogy a zenekar nyers, PA nélkuli hangját rogzítette. 60-as, 70-es években volt divat foleg olyan helyszíneken ahol a keverorol nem lehetett rogzíteni valamilyen okból. Nagyon kevés ilyen felvétel létezik.
- Audience recording. A végére maradt az orok klasszikus, amirol órákig lehet vitatkozni. Ez az amikor a taper saját felszereléssel és mikrofonnal rogzít. A minoség sohasem lesz tokéletes de nekem a Pre-FM mellett ezek a kedvenceim. Hogy miért? A koncert atmoszférájából ezek rogzítenek a legtobbet. Számtalan formában készíthetunk felvételeket, napjaink 3 legnépszerubb felvevo egységei a HDD recorder, a DAT és a Minidisc (habár ez utóbbi lassan kimegy a divatból).